Részlet

Gondoltam, hogy beteszek nektek egy kis részletet a történet jóval későbbi fejezetéből, hogy lássátok, hogy lesz itt még történés, és nem mindig uncsi dolgokról írok benne. :) Remélem, hogy tetszeni fog. 

(...) Két csuklyás alak vonszolt egy fiatal fiút. A megkötözött rabot úgy húzták maguk után a földön, hogy nem törődtek vele hány ág vágja arcon. A ruhája már elhasadt, az arcán a piszok és vér keveredett. Minél jobban erőlködött, hogy megmeneküljön, annál jobban feszültek rajta a kötelek. Már kezdett nagyon elfáradni, de a remény lángja nem halványult benne. Minden erejét összeszedte, hogy kiszabaduljon, de mindhiába.

A családjára gondolt, az őrzőjére, aki már minden bizonnyal meghalt, vagy közel állhatott hozzá. Végigpörgette rövid élete legfontosabb eseményeit, az első csókját az iskola legszebb lányával, a bulikat, az átalakulását, és amikor megkapta az őrzőjét, aki a legjobb barátja is volt. Lassan kezdett beletörődni abba, hogy az ő élete is rohamosan a végéhez közeledik.

Hirtelen megállt a két sötét alak és maguk elé taszították őt. A fiú arccal esett a földre, a maradék erejével próbált felkelni, de visszanyomták. Oldalra fordította a fejét, hogy megnézze hol és kikkel van. Nem tudta rendesen megfigyelni őket, csak a hosszú köpenyeket látta, de abból sokat. Furcsa, ismeretlen hangokat hallott, mintha beszéd lett volna, de egy szavukat sem értette. (...) 

/15. fejezet részlete/